A gyilokok lényegében hosszabb tőrök, illetve kések, amiknek a pengéjük akár rövidkard hosszúságúak is lehettek, azonban nem voltak olyan jó minőségűek, mint a kardok.
Az ilyen fegyvereket vadászok vagy egyszerűbb katonák használták, leginkább nádvágó, metszőkések, régi kaszaélből alakíthatta ki a szegényréteg. Valószínűleg ez is több funkcióval rendelkezett, nem csak harcban használták, hanem a tábori életben is jól jött rőzse, nád vagy bozót vágásra.
Típusaik külön nincsennek, hiszen mind egyedinek számított: Lehettek kétélűek, egyélűek, hegyesek vagy tompák, markolatuk pedig egyszerű fából, de akár csontból, agancsból is készülhetett, úgy, hogy az kényelmes fogást biztosítson a használójának. Amit érdemes megfigyelni, hogy amit szúrásra használtak annak ívelt vagy homokóra formájú markolata volt, amit vágásra, annak leginkább egyszerű egyenes.
