A 14. század elején kezdtek megjelenni a bascinet típusú sisakok. Lényegében a kupaksisakokat kissé „megnyújtották”, avagy úgy alakították ki őket, hogy jobban védjen oldalról az arvot és a tarkót, egyszóval jobban kövesse a fejformát.
Ilyen sisakok elsősorban a lovagok körében fordult meg, hiszen kialakítása és az alapanyagának beszerzése nem kevés pénzbe kerülhetett. A században ezek voltak a legmodernebb lovagi sisakok, gömbölyű, ívelt alakjuk miatt nagyon könnyen lesiklott a támadás. Mivel nyitott volt az arcrésze különféle visorokkal látták el őket, így jöttek létre különféle típusjegyek, mint a: német csőrős hundsgugel vagy az orrvédős nasal bascinet, ám ami egyesületünkben előfordul, az a német klappvisier bascinet és a fazéksisakokra hasonlító olasz spoletto bascinet.
