A fazéksisakok fénykora inkább a 12.-13. század volt, ám megmaradt még a 14. században is. Ez a sisaktípus mindig is a lovagok körében fordul elő, lovas ütközetekben. Remekül védett minden irányból, ám nehezen láttak ki belőle és a légzést is nehézkes volt benne. Ezért valószínű, hogy a talpas harcnál levették.
Két fajtája létezik a 14. században:
a.) Csuporsisak
Ez a korábbi fazéksisak típus, aminek lapos a teteje. A 14. század elején a szegényebb lovagok, nemesek még használták ezt a fajtát, ám az egyre kerekebb sisakformák leváltották ezt az egyenes, lapos kezdetleges formát. Minél nagyobb a lapos felület, annál könnyebben lehetett kárt tenni rajta, ezért elkezdték a fazéksisakokat is íveltebb formára készíteni.
b.) Csöbörsisak
A fazéksisakok újabb generációja, avagy egy gömbölyűbb, íveltebb csuporsisak típus. Az egyik legismertebb a pembridge csöbörsisak. Ez alá húzhattak egy kupaksisakot vagy bascinet-et, ugyanis talpas harcnál levették. Megfigyelhető a sisakvisor alsó részén egy-egy kereszt alakú nyílás. Ebbe az egyik nyílásba helyeztek el egy láncot, ami hozzá volt csatolva a vértezethez. Miután levette a lovag a sisakot, vállán hátra dobta, tudott harcolni, úgy, hogy a sisak a hátán lógot és bármikor újra feltudta húzni.
