A páncélkesztyű talán egyedibb darab lehetett, mint egy mellvért vagy karvért. Mindegyik pár különbözött a másiktól, hiszen mindenkinek más volt a kényelmes kézmérettől és harcistílustól függően. A 14. században megjelentek a lemezek a lánckesztyűkön. Léteztek olyan korai változatok, ahol a kézfejet és a csuklót lemez védte, viszont az ujjakat láncok, hiszen ezeknek könnyen kellett mozogni. Egészen csak a század végére jelentek meg a teljes lemezkesztyűk, amiknél az ujjakat is lemez védte. Sőt egy tölcsérszerű kialakítást hoztak létre a csuklónál, ami remekül védett, viszont a mozgásba kissé akadályozta a viselőjét, ezek voltak az ún. homokóra páncélkesztyűk, hiszen alakjuk arra hasonlít.
Fontos még megemlíteni a visby típusú kesztyűket is, ami bőrre erősített lemezekből állt. Ezeknek számos formája ismert, viszonylag kényelmesebbek voltak, mint a homokóra kesztyűk.
Az ujjon lévő lemezdarabok igen aprók voltak, így nem mindig voltak túl strapabírók. Kezdtek megjelenni, illetve megint divatba jönni az egyujjas kesztyűk, hiszen ezekre jóval nagyobb és erősebb lemezt lehetett erősíteni, amit könnyebb és hatékonyabb volt kivitelezni.
