A csuklya egy klasszikus viseletnek számított a férfiak és nők ruhakészletében. Túl sok női csuklya nem maradt fenn, ám azokból feltűnik, hogy különbözött a férfi változattól.
A 14. században a női csuklyáknak legtöbb esetben kisebb volt a gallérjuk, de ami a legfontosabb különbség, hogy ezek kinyithatók voltak, gombokkal vagy fűzőkkel. Talán azért alakult így ki, mert egy nyitott csuklyát könnyebben feltudtak húzni a kendőre, fátyolra, nem húzta le, mint a férfi „belebújós” változat.
Így a női csuklyákat többféle módon is tudták hordani, az egyik legjellemzőbb, mikor gallérját kigombolva hátrahajtották az arc mellé. Ez a divat sokáig megmarad pl. a németalföldi területeken.
