A salap egy fémből készült kalap alakú sisak. A történelem során sok változata készült: egyenes karimájú, harang alakú, karimáján szemrésekkel ellátott, sőt még üst alakú típusok is léteztek.
A salapot a gyalogoskatonák hordták, nyitott volt, így könnyen láttak benne, ami nem mondható el a zárt lovagi sisakokról, amik védik a teljes arcot.
A sisak karimája vagy pereme remekül védte az arcot és a test felső részét a felűről jövő támadásoktól. A sorokban harcoló gyalogság többnyire alabárdokat, lándzsákat használtak, így a támadások többynire felűről jöttek, amit védett a salap, illetve felsőtestre, amit a pajzs védett.
Közelharc esetén a pajzsot felhúzva a salap pereméhez szinte teljesen védve volt az ember felsőteste, csak a sisak karimája és a pajzs széle között volt egy kis rés, amin figyelhette ellenfele támadásait.
A számszeríjász és egyéb lövész/tüzér csapatok is szerették a salapot. A fegyver felhúzásánál és feltöltésénél előrehajolva a salap karimája szinte teljesen fedte a használója vállát és felsőtestét, így ha az ki is látszott a pajzs vagy várfal fedezékből védve maradt.
Megfigyelhető néhány középkori ábrázolásnál, hogy ezeket a gyalogossisakokat befestették, valószínűleg ezzel jelezték, hogy kinek a csapatában harcolnak.
