Alapöltözetnek számított, szinte minden európai népnél a középkorban. Elmondható, hogy az alsóingek valamennyire puhább, finomabb vászonból készülhettek és hosszúujjúak voltak a férfiaknál, ugyanis nem ismerni tipikus rövidujjú vagy ujjatlan változatokat.
A hossza kicsit rövidebb lehetett, mint a felsőruháé. Hidegben vagy rövid felsőruhák hordásakor begyűrhették a berhébe (alsónadrágba), hogy ne lógjon ki, illetve ne legyen annyira szellős. A nyakrésze viszonylag nyitott volt, ám kötőzőkkel is elláthatták.
