A főkötő álltalános viseletnek számított a 14. században a férfiak körében is. Ez egy egyszerű vászonsapka volt, amit az áll alatt vagy a fül melletti hurokkal kötötték meg.
Nagy valószínűséggel köze lehetett a higiéniához, hiszen ezzel előzték meg, hogy a hajban és a fejbőrben élősködő tetveket, bolhákat elkapják, illetve terjesszék. Megfigyelhető a középkori kódexek rajzain is, hogy a nagy pestisjárvány idején kezdték el ábrázolni a festők ezeket a sapkákat a figurákon.
A higiénia mellett akár bélésként is használhatták, hiszen sapkák és kalapok alatt ezt a kis vászonsapkát hordták. Feltételezhetően ezzel védték a sapkákat a zsíros hajtól. Így elmondható, hogy részben „alsóöltözéknek” is használták.
Másnéven úgy is említik, hogy infula, azonban ez ma inkább az egyházi személyek viseletéhez tartozik.
