Ebben a blogsorozatban a szerbiai Vajdaságban található várakat mutatjuk be, amik a 14. században már léteztek. Sajnos a legtöbbje ma már csak rom, illetve a helyét tudjuk csak, de ismertetünk alaprajzokat, illetve leírások alapján megpróbáljuk "újraépíteni" őket és bemutatni, hogy milyenek is lehettek valójában.
1290-ben említik először, mikor III. András a csúti monostornak adományozta
1368-tól egészen 1511-ig a Bártányi, avagy később a Bartányi-Peres családhoz tartozott. A család nevét latin, illetve német okiratokban Berthan néven tüntették fel. Az idők során pedig a Bartányi és a Barthan nevek változatai összeolvadtak, így maradt fenn a Bartán vára név.
A vár csekély maradványa Monostorszegtől (Bački Monoštor-tól) mindössze 4 km-re található északkeleti irányban, avagy Bezdán és Zombor között a Kozara erdő legtávolabbi szegletében.
Sajnos nem tudunk sokat a vár kinézetéről, csak sáncok, dombok maradtak belőle, itt-ott egy kis épületanyag, cserép maradvány. Valószínűleg egy földvár lehetett, mint a legtöbb a térségben. A legfontossabb szerepét valószínűleg a 15. században érhette el, mikor a török betörések miatt elrendelték a várak megerősítését, illetve számos újat is építettek, kialakítva ezzel a végvári erődrendszert.
A vár közelében egy kis templomot is találtak a régészek, illetve lakóházak nyomait, szóval egy kisebb település is tartozott hozzá. Feltételezhető, hogy inkább egy erődített raktár szerepét tölthette be, ahova a lakosság szállította a termést, nem valószínű, hogy kastélyról vagy palotáról beszélhetünk.
A mohácsi csata után mindössze 8 adófizetője maradt a várnak, valószínűleg a várszolgák illetve a várnépből pár ember. A török megszállás idején szerb és török családok költöztek a településre, mindössze 15-20 család élt ezen a környéken. A török kiűzése után lakatlan maradt a vár és elkezdett megrongálódni, benőtte a Kozara erdő. Ebben az időben a Czobor család tulajdona volt, akik a sorsára hagyták a várat.
