Szintén szerszámból alakult ki, bár nem tudni, hogy a cséphadaróból vagy a korbácsot alakították át. Minden esetre nem volt nehéz létrehozni:
Egy rövidebb nyélből áll és min. 2 láncból, aminek súly van a végén. A cséphadaróval ellentétbe ezt a fegyvert már lovagok is használták, ami nem összekeverendő a láncosbuzogánnyal, mert annál egy vastag láncon lóg egy gömb súly.
A láncostor szintén alattomos fegyver, akár a cséphadaró, hiszen ez is beüt attól független, hogy kivédték a támadást. Mivel egykezes, így még gyorsabb is, illetve több lánc is lóg róla, így nagyobb eséllyel betalál az ellenfélre. Előnye, hogy képes ráakadni az ellenfél fegyverére is, így kihúzhatja azt.
Továbbá a nyél hosszúságától függően használhatták talpas harcban, de még lóháton is. Belendítve egy vágtázó lóról, szinte mindent letarolt, ami az útjába állt. Egyedüli hátránya, hogy kiszámíthatatlansága miatt a használójára is veszélyes, így jól ki kellett gyakorolni a fegyvert, nem tudott mindenki hatékonyan bánni vele.
