Udvari személyekhez igen sok hivatás köthető: lovászmester, pohárnok, írnok, történetíró, káplán, udvari pap, hírnök, solymász, udvari vadászmester, tanácsos, táncmester, énekes, zenész, nők körében: kísérő, udvarhölgy, dáma stb. Ezek a személyek az elitbe tartoztak, akik megtudták venni a rangjukat, illetve kiérdemelték vagy megörökölték azt.
Az udvari emberek egyben az ún. „divatdiktátorok” is voltak. Ők mutatták be művészeti, öltözködési, gasztronómiai stb. újításokat és eszméket. Szinte mindent elkövettek, hogy kimagasodjanak a köznépből, ezt leginkább viselkedéssel, testtartással és öltözködéssel érték el, élénkszínű és drága kelmékkel, textilekkel.
A csapatunkban a táncmesterünk reprezentálja az udvari viseletet, annak is egy visszafogottabb változatát.
A táncmester feladata volt levezényelni a mulatságokat és irányítani a táncot. Továbbá ő ellenőrizte és tartatta be az erkölcsi szabályokat is, hiszen tisztába kellett lennie, hogy mi az a viselkedés, magatartás ami megengedhető és mi az ami nem egy táncmulatságnál.
Öltözéke feltűnő, élénk és színes, akár az udvari népé.
Bőujjú vörös houppelande kabátot visel, kék béléssel, ami pityke gombokkal van díszítve, ilyen kabátokat csak a módos emberek hordhattak.
Feltűnő még a harisnya kötője, ami szintén vörös, ezzel is jelezvén kiváltságát, gazdagságát.
Királykék palástot hord, amit szintén nem engedhetett meg mindenki abban a korban, majd azt egy nagy méretű acél fibulával fogatta össze, szintén mutatva gazdagságát.
Zsáksapkát hord, ami viszonylag gyakori volt a 14. század második felében, ám jóval hosszabb, mint egy egyszerű emberé, illetve prémmel is díszítve van.
Az összkép egy 1360-1380-es években élő udvari személyt, mondhatni úgy is, hogy egy fiatal „ficsúrt” elevenít meg.
