A fegyverhordozók a lovagok mellett harcoltak. Ők azok az ifjoncok, akik csatlakoztak a lovagokhoz az útjuk során vagy az ütközetekben.
Ő felelt a lovakért, és neki kellett vezetni őket kantárszáron vagy csatlón (innen az elnevezés)
A fegyverhordozók viszonylag gazdagabb családból származhattak, egy kereskedő, gazdag kézműves, elszegényedett nemes, földbirtokos adhatta a fiát a lovag mellé.
A lovag feladata volt kiképezni őt és biztosítani felszerelését. Így hasonló felszereléssel rendelkezett, mint a lovagok, ám a páncélt, lovagi övet és kardot csak a lovagi eskü után kapta el.
A csatákban nem minden esetben harcoltak, inkább lovagitornákon, párbajokban mutatták meg ügyeségüket.
A fegyverhordozókat nagy becsben tartották a családon belül, hiszen ők vitték tovább a címet, és ők gyarapították leginkább a családi vagyont.
