Ebben a blogsorozatban a szerbiai Vajdaságban található várakat mutatjuk be, amik a 14. században már léteztek. Sajnos a legtöbbje ma már csak rom, illetve a helyét tudjuk csak, de ismertetünk alaprajzokat, illetve leírások alapján megpróbáljuk "újraépíteni" őket és bemutatni, hogy milyenek is lehettek valójában.
Cserög (Čerević) a szerbiai Vajdaságban található, Bácska déli részén, Belcsény (Beočin) községben.
1333-ban említik először Cherniz néven, majd 1573-ban Cherwlgh néven. Említenek egy 13. században épített várat, ám a pontos helyéről nincs adat.
1387-ben Garai Miklós macsói és Losonczi István szörényi bánok itt győzték le Horváti János hadát. A konfliktus Nagy Lajos halála után kezdődött, mikor kérdéses lett az öröklés. A Horváti család Kis Károlyt támogatta (a megboldogult király unokaöccsét), míg a Garai család és szövetségesei Máriát (a király lányát).
1526-ban a mohácsi vereség után a török elfoglalta a várost és lerombolta, valószínűleg ekkor pusztult el a vár is. A település csak a 18. században épült újjá.
Igen keveset tudunk róla, csak adománylevelekből van egy-két adat. Valószínűleg kis jelentősége miatt nem erősítették meg, nem okozott komolyabb gondot a török hadaknak elfoglalni.
Egyes történelmi adatok szerint az alapja egy római erőd/helyőrség lehetett, ami a Banonia-Sirmium útvonalon helyezkedett el. A középkorban ezt építhették át egy nagyobb erőddé, hiszen jó stratégiai helyen állt, ez viszonylag bevett szokás volt.
A helyiek és a helyi történészek Gradacként ismerik, a köztudatban így maradt meg, ez látható a Harmadik katonai felmérésen is, amit az Osztrák-Magyar Monarchia idejében készítettek.
A történelmi adatokban Csörögként is említik a várat. 1333-1372-ig királyi birtok volt, majd az 1372-ben a király a Garai családnak adományozta, akik 1481-ig birtokolták. A törökvész idején Corvin János vette át a várat, aki később az enyingi Török családnak adományozta.
A hunyadi korszakban Cserög települést mezővárosként említik, saját körzettel rendelkezett. A török hódoltság idején néptelenedett el.
Sajnos alig maradt meg valami a várból, csak néhány törmelék, illetve a sáncok alakzata. A terepbejárás során megállapították, hogy egy nagy sánc húzódott a délkeleti oldalon, szóval arról védték leginkább. A várfal kevésbé maradt meg, inkább egy toronyszerű részlet látható, ami vastagfalú lehetett.
Nagy a valószínűsége annak, hogy a történelmi adatok két várról/erődről számolnak be. A felderített vár a király birtokában volt, míg a másik a Garai családhoz tartozott. Ez utóbbi Cserög település parti részén helyezkedhetett el, a templom környékén, ami ellenőrizhette a vízi kereskedelmet. Ezt a városrészt ma is Grad-nak nevezik, azaz városnak, emlékezve a település városi múltjára.
forrás: https://varak.hu/latnivalo/index/1920-Cserog-Cserog-Csorog-var/
