Ebben a blogsorozatban a szerbiai Vajdaságban található várakat mutatjuk be, amik a 14. században már léteztek. Sajnos a legtöbbje ma már csak rom, illetve a helyét tudjuk csak, de ismertetünk alaprajzokat, illetve leírások alapján megpróbáljuk "újraépíteni" őket és bemutatni, hogy milyenek is lehettek valójában.
Bács vármegyét Szent István hozta létre, aminek a Bácsi vár volt a központja. Ekkor még csak egy földvárról beszélhetünk a mocsár kiemelkedő dombján. A tatárjárás idején, 1241-ben, felgyújtották ezt a várat.
1338-1342 között Károly Róbert parancsára újraépítették. Már téglából épült, francia mintára. A lovagvár központjában egy hatalmas lakótorony épült, ahol a mindenkori várparancsnok lakott. A falat háromszoros sáncrendszer vette körül, amiket őrtornyokkal és ágyúállásokkal védtek, valószínűleg még kezdetleges ágyúkról van szó.
Két temploma is volt a várnak, a kisebb a főpap magánszállása.
Az egyik oldalon élelmiszer-raktár, a másik szárnyon gyülekezőhely lehetett, a harmadik szárnyon pedig ostromraktár, illetve minden olyan eszköz, amit felhasználhattak a védekezésre.
A főkapu körül cellaszerű szobák helyezkedtek el, ami alvásra szolgálhatott a kapuőröknek.
Majd kapcsolódott hozzá egy barbakán, avagy egy torony a különálló mocsári szigeten, ami az első kapuja, védelmi pontja volt a várnak.
